Szorongásról
A szorongás állapotát mindannyian jól ismerjük és azt is tudjuk, vannak bizonyos helyzetek, amelyekben szorongásunk fokozódhat. A szorongás átélése evolúciós előny, ha nem szoronganánk bizonyos helyzetekben, vélhetően felelőtlenül tennénk ki magunkat akár életet veszélyeztető helyzeteknek is.
Mindenekelőtt fontos különválasztni a szorongást a félelemtől. Amikor félelmet érzünk, be tudunk azonosítani egy egyételmű helyzetet, tárgyat, ami a félelmünket okozza. Szorongás esetén gyakran nincs egyértelmű oka a szorongásunknak, vagy ha van is, a tapasztalt érzelmi arzenál meghaladja a kiváltó tényező által normál esetben előidézhető állapotot.
A szorongásos állapotok, súlyosságuk és kiterjedtségük alapján válhatnak diagnosztizálható mértékű mentális zavarokká.
A szorongás önmagában is megjelenhet zavarként, de nagyon sok más típusú lelki betegség velejárója is. Ezek közül gyakran látjuk a szorongást megjelenni depresszió, személyiségzavarok vagy akár súlyosabb, a valóságtól elszakadó állapotok kísérőjeként.
Nagyon gyakori szorongásos zavarok:
Fóbiák
Pánikzavar
Szociális szorongás zavar
Generalizált szorongás zavar
A szorongásos zavarok kezelésében kidolgozott protokollok állnak rendelkezésünkre, amelyek révén viszonylag rövid, időhatáros terápiák segíthetnek a szorongásos zavarral küzdő személynek.
Abban az esetben, ha nem a szorongás a vezető megbetegedés, de maga a szorongás markánsan megjelenik egy másik típusú kórkép kísérőjeként, akkor is alkalmazhatóak a kidolgozott protokollok, ám ilyenkor mindig figyelemet kell szentelni az eredeti lelki megbetegedésnek is a gyógyítás során.
Leggyakrabban alkalmazott szorongáscsökkentő technikák:
légzéskontroll
relaxáció
mindfulness meditáció
kognitív viselkedésterápiás technikák
Szorongásos zavarokban jól alkalmazható önsegítő könyv:
Bourne, E. (2018) Szorongások és fóbiák gyógyításának kézikönyve. Édesvíz.
Hasznos mobilapplikáció: Woebot
Share this page