A pszichoterápiáról általában
A pszichoterápia gyógyító célú beavatkozás közvetlen emberi kommunikáció által. A pszichoterápia alkalmazásához szükséges néhány alapvető feltétel, amelyek a megfelelő tárgyi feltételek és körülmények megteremtése (ülőalkalmatosságok, csendes, nyugodt, elszeparálható helyiség), a titoktartás, valamint a szakember feltétel nélküli elfogadása, hitelessége és empátiája.
A pszichoterápiás beavatkozások az első alkalommal megfogalmazott szóbeli szerződés alapján időben néhány alkalomtól akár több száz alkalomig terjedhetnek. A pszichoterápiát gyakran megelőzi egy pszichodiagnosztikai vizsgálat, amely segíti a szakembert a leghatékonyabb terápiás módszerek kiválasztásában és a terápia tervezésében.
A terápiás beavatkozás célja az első alkalommal kerül megfogalmazásra, de ez a folyamat során változhat, módosulhat.
A pszichoterápiás órák gyakorisága általában rendszeresen heti egy alkalom, egy foglalkozás időtartama többnyire 45-50 perc. Mindez módosulhat, melyet befolyásolhat a páciens kora, esetleg testi állapota, a probléma súlyossága vagy a terápiás beavatkozás típusa.
A pszichoterápiás beavatkozások formája lehet egyéni pszichoterápia, csoportpszichoterápia, családterápia, valamint néhány alkalmas konzultáció.
Felnőtt páciensek esetén a pszichoterápia általában terápiás beszélgetéseket jelent, mely lényegesen különbözik a baráti beszélgetésektől. A baráti beszélgetések alkalmával a beszélgetőpartner többnyire saját szemszögéből ad tanácsot, esetleg lehetnek előítéletei, rossz tapasztalatai az adott problémával kapcsolatban. A pszichoterápiás beszélgetés során a terapeuta a páciens szemszögéből igyekszik a problémát látni és láttatni, nem ad egyértelmű tanácsot. A megértő légkörben maga a páciens válik képessé átlátni és megoldani problémáját.
A pszichoterapeuta nem csak meghallgat, hanem mindazt, amelyet a páciens elmond, megpróbálja érthetőbbé, világosabbá tenni, az elmondottak jelentőségét minél pontosabban visszatükrözni. Ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a páciens önmagát, érzéseit, vágyait, szándékait és azok ellentmondásait jobban megértse. A pszichoterápia célja ebben az értelemben, hogy a páciens önmagával tisztába jöjjön, a megértő légkör hatására önmagával nagyobb egyetértésben legyen képes élni, panaszai, nehézségei csökkenjenek. Mindehhez a páciensnek nyíltan kell beszélnie az őt nyomasztó problémákról, konfliktusokról, mely a megértő légkörben a terápiás órák előrehaladtával válik egyre könnyebbé. A terápiás beszélgetés kiegészülhet különböző módszerspecifikus technikák alkalmazásával.
A terápiás technikák és módszerek nagyon széles körűek. Vannak direktívebb és kevésbé direktív beavatkozások. A leggyakrabban alkalmazott terápiás beavatkozások analitikus, kognitív-viselkedésterápiás vagy személyközpontú szemléletben zajlanak és alapvetően a páciens személyisége és problémája határozza meg a terápiás technika megválasztását. Számos esetben ún. integratív szemléletben dolgozunk, vagyis egy hosszabb terápiás periódus alatt különböző szemléletből meríthetünk és több technikát is alkalmazhatunk.
A pszichés tünetek nagyon sokfélék lehetnek, nem kizárólag lelki, hanem gyakran testi problémák, betegségek formájában jelentkeznek. Minden olyan pszichés és pszichoszomatikus tünet esetén érdemes pszichoterapeutához fordulni, amely a normálisnak mondható életvezetést megnehezíti. Ilyenek lehetnek például a depresszió, a fokozott szorongás, a túlzottan negatív gondolkodásmód, alaptalan félelmek, alvászavarok, az alkalmazkodás, a magatartás szembetűnő eltérései, a kapcsolatteremtés és a szoros kapcsolatok kialakításának zavara, szervi ok nélküli testi fájdalmak vagy a különböző, lelkileg traumatizáló helyzetekben (válás, haláleset) kialakult tünetek.
A tünetek mérséklődése nem jelenti egyúttal a teljes gyógyulást, hiszen a terápiás folyamat során a valódi pszichés háttértényezők rendeződése hosszabb időt is igénybe vehet. A terápia során gyakran megfigyeljük, hogy részleges javulást követően időleges visszaesések következhetnek be, mely a belső lelki folyamatok változásával magyarázható.
Minden pszichoterápia sarkalatos pontja a motiváció. Amennyiben a páciens nem kellően motivált a terápiás beavatkozásra, az épp úgy hat, mint amikor az orvos által felírt, szükségesnek ítélt gyógyszereket és diétát nem tartja be a beteg. Noha elmegy kontrollra, mégsem javul. A motiváció hiánya ellentétes hatású a terápiás hatékonysággal, ugyanakkor a motiváció felkeltése a szakemberek vagy hozzátartozók segítségével gyakran elérhető.
Pszichoterápiát kizárólag egyetemi diplomával és klinikai szakvizsgával rendelkező pszichológusok és/vagy pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakemberek (általában orvosok és pszichológusok) végezhetnek. Jelenleg OEP finanszírozott pszichoterápiás ellátást végez néhány egészségügyi intézmény, szakambulancia, gyermekek esetén elsősorban a nevelési tanácsadók. Az államilag támogatott ellátási rendszer mellett magán úton lehet hozzájutni a megfelelő pszichoterápiás ellátáshoz.
Tovább a
kognitív viselkedésterápia oldalra
Néhány hasznos link:
Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pszichoterápiás Osztály
Kognitív és Sématerápiás Központ
Share this page